A szerelem 1. feltétele:
Hogyan érd el, hogy Te legyél a legjobb barátja?
A szerelem 2. feltétele:
Mit csinálj, hogy Te jelentsd
számára a legértékesebb
embert a Világon?
A szerelem 3. feltétele:
Hogyan váltsd ki irántad
a legerősebb szenvedélyét?
Szemembe nézel, szívembe látsz, ha szerelmet kérsz, ott mindig találsz. Ha mindenki elhagy és senki sem szeret, ne félj, én mindig itt leszek Veled.
Ha szeretsz hívsz, ha hívsz megyek, ha megyek boldoggá teszlek, s, ha boldog leszel, boldoggá teszel!
Oly üres nélküled az ágy,
Oly forró irántad a vágy,
Oly édes minden csók, mely éget,
Hisz tudod, nagyon SZERETLEK én téged.
Mióta ismerlek a Nap fényben mosdatja arcomat, a szellő simogatja testemet, a Hold éjjelente álomporral hint be.
Ha vörös rózsa lennék, soha nem szúrnék. Virágommal elkápráztatnálak, illatommal elszédítenélek, hogy mindig szeress!
Láttalak a multkor,
Mosolyogva néztél,
Éppen úgy, mint akkor,
Mikor megigéztél.
Vérpiros ajkaid
Mosolyogni kezdtek;
Olyan bájos voltál,
Mint mikor azt sugtad:
Édesem, szeretlek!
Láttalak a multkor,
Mosolyogva néztél,
Gyönyörű vagy most is,
De meg nem igéztél.
Vérpiros ajkaid
Mosolyogni kezdtek;
Olyan bájos voltál,
Mint mikor hazudtad
Ezt a szót: Szeretlek!
Valahol mélyen a szerelem erdejében elhagytam a szívem! Bízom benne, hogy te, megtalálod és a szívedhez láncolod örökre!
Ezt az sms-t küld el annak, akit szeretsz, akit gyűlölsz, akit kedvelsz, vagy akit meg szeretnél kapni, aztán gondolkodj el azon, hogy te miért kaptad.
Tombolnak a vágyak,
lángolnak az érzelmek,
de sehol nincs a bánat,
mert csak Téged Szeretlek!
Oly megnyugtató, hogy itt vagy nekem,
Hogy minden bajban fogod a kezem,
Hogy nem hagysz el soha, hogy viszont szeretsz,
Hogy velem együtt sírsz és nevetsz.
El szeretném mondani, hogy szeretlek téged, eszemben vagy, bárhová is nézek. Szeretnék a szemedbe mélyen belenézni, és elmondani neked, nélküled nem érdemes élni.
Szeretni ne tanulj korán, de ha szeretsz, szeress igazán. Mert az élet oly mostoha, szeretni megtanít, de feledni soha.
Szeretlek és szeretni is foglak,
míg át nem adlak egy néma sírnak,
igaz ott is van élet, de én ott sem
fogok mást szeretni CSAK TÉGED!
Egy csók nem nagy eset, második már veszélyesebb, harmadiknál a szemed ragyog, a negyedik után a tiéd vagyok!
A csókod festi kékre az eget, szemed színétől zöldülnek a fák.
Nélküled üres minden képkeret és világtalan az egész világ.
Öröm és bánat együtt van a szívemben, egy könnycsepp csillan meg a szememben. Ha megkérdeznéd mi bajom, csak annyit mondanék: HIÁNYZOL, de nagyon!!!!
Körülvesz az édes szerelem,
Maga az angyal vagy nekem.
Szeretni foglak az utolsó napomig.
Imádlak életem végéig!
Gyűlölöm a napot, mert érinthet téged. Gyűlölöm a holdat, mert veled lehet éjjel. Gyűlölöm a vizet, mert ajkadhoz érhet. Elmondani nem lehet, úgy szeretlek téged.
Nem ígérek kincset, csillagot, Csak hű szívet adhatok, Érzem másé nem lehetsz, Én is csak a Tied, ha igazán szeretsz.
Lehet, hogy a világnak, Te csak egy senki vagy, de lehet, hogy egy másik senkinek Te vagy a világ.
Ne hagyj el bármerre lépek,
Ölelj magadhoz,
Szeress, kérlek.
Te vagy a nap, mely lenyugszik este. Te vagy a hold, az éjszaka teste. Te vagy a csillag, mely a szemembe ragyog. Tudd meg, hogy szeretlek nagyon.
Van egy szó, mit úgy hívnak, remény,
Ha vigyázol rá, ő mindig benned él.
Ha szívedbe zárod, ki fontos neked,
Bármerre jársz, ő is ott lesz veled.
Szívem szíveddel együtt dobban, nem szerethet nálam senki jobban, olyan vagy nekem, mint egy édes virág! Többet érsz nekem, mint az egész világ!
Várok Rád s nézem az eget, csillagok keresnek Téged, s vezetik utad, hogy szerelmünk egymásra találjon.
Kicsi szívem Érted dobog,
Érted égnek a csillagok,
Érted süt a nap az égen,
Érted élek én is régen.
Te vagy kicsi szívem vágya,
Veled lenni, azt kívánja!
Ha te nem lennél, szürke lenne minden napom. De mióta ismerlek, szívem a boldogságtól ragyog. Meghálálni soha nem tudom, de remélem érzed, hogy imádlak nagyon!
Ne hidd, hogy szerelmedet térden állva kérem. Bár szívem érted ég, koldulni büszke még.
A csillagos égre felírtam a neved, csak nekem ragyogsz és én neked!
Úgy szeretnék sokszor vándor felhő lenni,
suttogó széllel hozzád elrepülni.
Szép szemedbe nézni, csókolni a szádat,
Veled tölteni hosszú éjszakákat.
Nézz a szemembe és a szívembe látsz. Ölelj magadhoz, hogy ne múljon a varázs. Fogd meg a kezem és ne engedj el soha, Te vagy az életemben a legnagyobb csoda.
A szívem olyan mint egy könyv. Nyitva van mindenki előtt, de egyedül csak Te lapozhatsz bele, mert az álmaim veled vannak tele!
Rád gondolok! - Úgy indázlak közül
gondolattal, mint vadszőlő a fát:
nagy levelek, s a szem semmit se lát
a zöldön túl, amely a törzsre ül.
De értsd meg, pálmám: vágyam nem hevül
gondolatért - a szebb valót magát
kívánom: Téged! Jössze-, jössze-hát
hozzám, de tüstént?! Mezítelenül
álljon derekad, s minden ágadat
zúgasd, erős fa, s lombos köteled
szaggasd el s dobd a földre, mert e vad
örömben: - látlak, hallak s új leget
kortyol tüdőm friss árnyékod alatt! -
nem gondolok Rád - itt vagyok veled.
A nap 24 órájaban rád gondolok, és az alól ez a pillanat sem kivétel! Szeretlek!
Mosolyogj rám, mikor átölellek, súgd a fülembe azt, hogy szeretlek, halovány arcomat simogasd kezeddel, ölelj magadhoz, és soha ne engedj el!
Kértem Istentől, engedjen feledni, de ö azt válaszolta, téged kell szeretni.
Furcsa érzés, nem értem.
Én ezt senkitől nem kértem.
Egyik percben lenn vagyok a mélyben,
Utána repülök fenn a magas égen.
Felhőn sétálok, majd érzem a pokol tüzét,
Lelkem szárnyal, majd hirtelen megég.
Néha úgy érzem, nem kell semmi,
Utána a világot át tudnám ölelni.
Mélyből a magasba, magasból a mélybe...
Hát ennek már sohasem lesz vége?
Érzem, belehalok, ha nem láthatlak.
Csak Téged, Téged, Téged akarlak!
